Tanulási zavarok
Diszgráfia/ diszlexia/ diszkalkulia általános tünetei
Amennyiben minimum 5-5 jellemző ráillik a gyermekre,
fennáll a tanulási zavar kockázata, érdemes szakemberrel megvizsgáltatni.
Értelmi
·
Intelligencia
ép vagy magas.
·
Gyors
felfogású, értelmes, logikus.
·
Ami
érdekli, azt könnyen megjegyzi.
·
Gondolati
ugrások jellemzik.
·
Gyorsabban
gondolkodik, mint cselekszik.
·
Rövidtávú
emlékezete gyenge, memóriazavar.
·
Egymás
utáni 2-3 utasításra nem tud visszaemlékezni.
·
Nem
látja meg az azonosságokat és különbségeket.
·
Hasonló
látási és hallási észleléseket kever.
·
Érzékelési
zavarok fordulnak elő.
·
Időben
rosszul tájékozódik, időérzéke fejletlen.
·
Auditív
és vizuális ritmusokat nem tud visszaadni.
·
Utasításokat
hiányosan jegyez meg /ez is hibaforrás/.
·
Teljesítménye
alacsony vagy ingadozó.
·
Csapongó
gondolatok, torlódó asszociációk.
·
Koncentrációs
nehézség.
·
Sorrendiségi
hibák minden szinten.
·
Figyelmi
ingadozás, -elterelhetőség, -ugrálás.
·
Érdeklődése
kialakulatlan /minden egyszerre vagy semmi sem igazán, tartósan/.
·
Tanulási
szituáción kívül érdeklődő, figyel.
·
Lényegkiemelő
képessége gyenge, minden egyformán fontos számára.
Számolás
·
Azonos
számú korongot térben széthúzva többnek lát.
·
Relációs
jelet rosszul tesz ki, mert nem tudja értelmezni.
·
Gyorsabban
mutatja, mint kimondja a számot ezért ujjal való számlálása is hibás.
·
Nehezen
jegyzi meg a számokat, számsorokat.
·
Elmosódottnak
látja a számokat.
·
Nehezen
tanulja a szorzótáblát.
·
Hiányos
és /vagy hibás fogalmak a számokról, mennyiségekről, nagyságrendekről,
matematikai műveletekről.
·
Felcserélt
számok, megfordított /minden irányba -63, 36, 93, 39-/ számok.
·
Számcserék
hallás és másolás után is.
·
Hasonló
alakú és/vagy írómozdulatú számok cseréje.
·
Számjegyeket
kihagy.
·
Nem
veszi észre a hibát sem a szám leírásakor, sem a művelet közben vagy végén.
·
Ahányszor
megoldja ugyanazt a példát, mindig más eredményt kap, és nem tudja
visszakeresni hol rontott, mert nem látja.
·
Aránytalanul
hosszú időt tölt egy-egy számolási feladattal.
·
Kimerül
a matematikafeladatok közben.
·
Számfogalom
és mennyiség összefüggésében téved.
·
Számtani
szimbólumokat nem érti, vagy felcseréli a műveleteket.
·
Rengeteg
gyakorlás sem hoz eredményt a matematikai előrehaladásban, csak ront a
helyzeten.
·
Amit
tanult gyorsan felejti, így nincs mire építkeznie. Egyre kevésbé érthető a
számok birodalma a számára.
·
Tízes,
százas ezres átlépésekor elakad.
·
Nehezen
folytat számsorokat fejszámoláskor elfelejti a közbülső eredményeket, sőt egyszerű
számsort sem tud megjegyezni. /rendszám, telefonszám, kódok, szobaszám…stb/.
·
Visszafelé,
10-től sem tud sorban számolni.
·
Rímekkel
jobban tanul: 5x5 az 25, 6x6az 36… ami nem rímel, nem megy…/7x7nek a vége nem
7re végződik…
·
Téri,
idői folyamatokat sem tud megfogalmazni, nem érzi.
·
Szöveges
matekpéldában nem igazodik el, képtelen értelmezni, mi mihez kapcsolódik.
·
Nehezen
tanulja a hagyományos órát. /60 után van váltás nem 100-nál./
Olvasás
·
Elmosódottnak
látja a betűket.
·
Nem
szeret olvasni.
·
Olvasásnál
sort téveszt, /ugrik fel vagy le.
·
Mást
olvas, mint ami le van írva.
·
Ragot,
szót megfordít.
·
Szóvégeket
lehagy, vagy pontatlanul folytat. /”Kitalálja” a végét./
·
Betűket
téveszt, kihagy.
·
Szótagokat
felcserél, megfordít.
·
Nem
emlékszik, mit olvasott.
Beszéd
·
Megkésett
beszédfejlődés.
·
Beszédhibák.
·
Hallási
szelekció nehéz.
·
Hosszabb
szavak kimondása gondot okoz.
·
10-nél
több hangot hibásan ejt.
·
Keveri
a zöngés-zöngétlen hangokat.
·
Irányjelölő
fogalmakat nem ért vagy felcserél.
·
Viszonyszavakat
rosszul használ, vagy utasításkor téveszti.
·
Kevés
és bizonytalan szókincs.
·
Tőmondatok
használata.
·
Leíró,
„érzelemtelen” vagy agresszív körülírások, történetmesélések.
·
Halandzsázás,
„se füle-se farka történetek”.
·
Sajátos
szavakat, szóösszevonásokat alkalmaz.
·
Ismétlődő
elemek.
·
Kapkodó
beszéd, hadarás, locsogás-fecsegés, elmosódó beszéd.
·
Zaklatott
beszéd, beszéd-kényszer, amit nem tud leállítani.
·
Befejezetlen
szavak, mondatok, történetek.
·
Nem
érdekli a mese, nehezen tanul verset, mondókát, dalokat.
·
Szövegek
tartalmát nem tudja lényegkiemelően visszaadni.
·
„Költ”
a mese, vers visszamondásnál.
·
Szavak,
mondatok után-mondása nehéz.
·
Pontos,
szó szerinti visszaadás sikertelen.
·
A
nyelvtani, fogalmi szabályok számára nehezek.
·
Idegen
nyelvet nehezen tanul.
Mozgás
·
Mozgászavar.
·
Túlmozgás,
hiperaktivitás, élénkség vagy túlzott lassúság.
·
Összerendezetlen,
sokat esik, megüti magát.
·
Bizonytalan,
ügyetlen mozgás. Ismétlődő elemek.
·
Kimaradt
vagy megkésett mozgásfejlődési fázis.
·
Térben
rosszul tájékozódik /fent-lent, jobbra-balra, középen.../
·
Keresztezett
mozgásokat nehezen vagy nem kivitelez.
·
Gyors,
nem célszerű mozgások.
·
Távolságokat
nem tud megbecsülni, /mellényúl, lelök, stb…
·
Nem
oda néz, amit csinál… /”Jobbra néz és
balra megy, átesik tárgyakon../
·
Lépcsőn
bizonytalan vagy utánlépéssel jár.
·
Fejletlen
egyensúlyérzék.
·
Nehezen
tanul meg kerékpározni, síelni, úszni.
·
Mindig
mozog, mégsem halad…
·
Görcsös,
görnyedt, rossztesttartású.
·
Jelre
nem tud azonnal megállni.
Finom mozgás
·
Vizuális
szelekció nehéz /alak-háttér percepció/.
·
Szem-kéz
koordináció gyenge, vizuális fixációs problémák.
·
Szemkontaktus
gyenge.
·
Sokat
pislog, szemet dörzsöl és panaszkodik a látására /ép látásnál is.
·
Evőeszköz
használata problémás, csúnyán eszik.
·
Nehezen
vág ollóval.
·
Nehezen
fűz, köt masnit és csomót, cipzárral, gombolással gondjai vannak.
·
Rajzban,
festésnél leszalad a vonal a papírról, /nehezen tart határokat/.
·
Rajzai
hiányosak.
·
Emberrajza
korától elmarad, szegényes.
·
Eszközfogás
és/vagy -tartás rossz.
·
Vonalkapcsolódások
pontatlanok.
·
Nyomaték
változó.
Írás
·
Írómozgások
ügyetlenek, görcsös vagy renyhe.
·
Írása
nehezen olvasható.
·
Szálkás,
szögletes, szűk betűk.
·
Csúnya
írás, sok hibázás.
·
Javítgatás
átírás, ráírás, radírozás, kivakarás, elfedés.
·
Vizuálisan
vagy auditívan hasonló képzésű betűk elírása.
·
Elhelyezési
nehézség /margóba lóg, vonal alá-fölé csúszik.
·
Mérettartási
nehézség.
·
Felfelé
húzott vagy lemaradó ékezetek, áthúzások, mondatvégi pontok.
·
Nem
érzi, hol kell vessző a mondatban.
·
Szóközök
változók.
·
Nem
szeret elválasztani sorok végén.
·
Egybeír
szavakat.
·
Dőlésingadozás.
·
Sajátosan
képzett betűk.
·
Különbözően
leírt azonos betűk.
·
Maszatos,
rendezetlen füzet.
·
Egyenetlen
íráskép, kuszaság.
·
Sorirányok
és -hosszak változók.
·
Neveket,
mondatokat kisbetűvel kezd.
·
Helyesírási
hibák /hosszú-rövid cserék.
·
Pontatlan
másolás / 2-3 betűnként vagy szavanként másolva is/.
·
Erős
nyomás vagy indokolatlan felemelgetése az írószernek.
·
Régies
írásmódú nevek, idegen kifejezések írása hibás.
·
Írástempó
lassú.
·
Szóvégeket
lehagy, vagy pontatlanul folytat.
·
Betűket
téveszt, kihagy,
·
Szótagokat
felcserél, megfordít.
·
Nem
emlékszik mit írt le. /tartalma/
·
Hibásan
leírt szót jól olvassa ki /nem látja a hibát/.
·
Nyelvtani
műveletek megértése, megjegyzése és alkalmazása problémás.
·
Kudarcai
miatt feszülten ír és tovább hibázik.
Testkép
·
Kialakulatlan
testvázlat.
·
Keveri
jobb és bal kezét.
·
Kialakulatlan
dominancia.
·
Keresztdominancia.
Játék, munka, feladatok
·
Befejezetlenség,
halogatás, félbe hagyás.
·
Céltalan
csapongás.
·
Ismétlődő
elemek.
·
Felületes
megoldások.
·
Nagy
tömegben, frontálisan nehezebben dolgozik.
·
Mikrocsoportos,
páros vagy egyéni munkákban jobban teljesít.
·
Kerüli
a kihívásokat.
Érzelmi élet
·
Érzelmi
labilitás, bizonytalanság.
·
Megoldatlan
feszültség levezetés.
·
Magányos,
peremhelyzetű,.
·
Szorongó,
félelmei vannak.
·
Nem
vállal azonosulást.
·
Érzelmeket
nehezen ismer fel, tévesen értelmez.
·
Diszharmónia.
·
Céltalanság.
·
Belső
feszültség, zaklatott, kiegyensúlyozatlan.
·
Védtelenség
érzés, elhagyatottság-érzés.
·
Zárkózottság,
visszahúzódás, bátortalanság.
·
Infantilis
agresszió /csipkelődés, bosszantás, piszkálódás/.
·
Feltűnően
nagy különbség van jó és rossz napjai között.
·
Bizonyos
napokon teljesen széteső, máskor összeszedettebb. Minden befolyásolja: az
időjárás /légnyomás/, élelmiszerek, testi állapota, fáradtsága, stb.
·
Túlérzékeny,
sértődékeny, sírós, hisztis, dühében agresszív.
·
Alacsony
önértékelés, kisebbrendűségi érzés,
Akarati tulajdonságok
·
Kontroll-képtelen.
·
Sérült
vagy kialakulatlan én-védelmi megoldások.
·
Türelmetlen,
impulzív.
·
Fegyelmezetlen.
·
Akarati
erőfeszítés nehezére esik.
·
Engedetlen.
·
Látszólag
indokolatlan dühkitörések.
Társas kapcsolatok
·
Hozzáér
másokhoz, /bökdös, ütöget, ..
·
Elveszi,
amivel más éppen dolgozik vagy játszik.
·
Tiszteletlen,
de nincs ezzel tisztában.
·
Nem
tartja be a távolságokat, határokat, szabályokat sem térben, sem a
kapcsolatokban.
·
Zavarja
mások egyéni és csoportos tevékenységét.
·
Nem
vesz másokat figyelembe.
·
Nem
látja át a helyzeteket, így folyamatosan konfliktusokba bonyolódik.
·
A
visszautasítás és kudarc rendkívüli erővel érinti.
·
Nincs
tudatában, hogy zavarja környezetét kivárás-képtelenségével.
·
Nem
látja át, mit csinál rosszul, nem érzi a konfliktusok okát, nem érzékeli, hogy
mivel idézi elő az elutasítást.
·
Saját
szabályokat alkot, de azokat sem képes betartani.
Az
elsődleges okokra épülve alakul ki másodlagos, harmadlagos tünetként:
·
Negatív
énkép, bizonytalan ego
·
Magatartás-zavar,
viselkedés-zavar,
·
Személyiségzavar,
pszichés és pszichoszomatikus zavarok
A
gyermek személyisége torzul, amennyiben nem kap időben segítséget.
Szakirodalom:
Porkolábné Balogh Katalin munkái
Kuhn Gabriella munkái
Fodor
Zoltán: diszlexiára és diszkalkuliára utaló jelek - fejlesztők.hu